Húsvéti szokások néhány országbanHorvátországban egyik legősibb szokás

Húsvéti szokások néhány országban Horvátországban egyik legősibb szokás az éles hangot adó kereplő forgatása, a tél elűzését jelképezi. Számos szokásuk van még a horvátoknak, köztük az ágfonás, a borivás, na és a tojásfestés, mely a legtöbb népre jellemző. Horvátország egyes részein régebben a festett tojást a szerelmesek adtak egymásnak. Dubrovnik környékén a menyasszony festett tojást ad a vőlegénynek, leendő anyósának pedig kalácsot süt. Olaszországban a szent nagyhéthez számos érdekes és látványos szokás kötődik, még akár városonként eltérően is. Szicília kisvárosaiban például a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településeken, Húsvétvasárnap délben pedig a templom előtt eljátsszák a feltámadás jelenetét. Firenzében igencsak különös látványosság kíséri az ünnepet, Húsvét vasárnap ugyanis a Piazza del Duomo-n egy feldíszített ökrös szekér repül a levegőbe, így örvendvén Jézus feltámadásának. Görögország A görögök számára húsvét a legfontosabb ünnep. A húsvét időszaka a 40 napos böjttel kezdődik, ami egészen a feltámadásig tart. Nagypénteken már kora reggel asszonyok hada díszíti Jézus jelképes sírját a templomokban. Nagyszombaton éjfélkor ünneplik Krisztus feltámadását. Éjfélkor megkondulnak a harangok és a templom mélyéről elindul a Szent láng, amely kézről kézre, gyertyától gyertyára egyre terjed embertől emberig. Spanyolországban a húsvéti ünnepeknek igen érdekes hagyományköre van, a külföldiekben először talán a végeláthatatlan körmenetek és az égnek meredő, csuklyás tömegek kelthetnek ámulatot.Az ünnepi időszak két hétig tart, vallási eseményekben igen gazdag. A felvonulások Andalúziában váltak világszerte ismertté. Óriási embertömegek vonulnak, vállukon tartva a Jézus passióját megjelenítő bábukat és ereklyéket, egyenletes lépteik lassú, jobbra-balra ingást kölcsönöznek az égbe emelkedő figuráknak. Szlovéniában évszázadok óta számos hagyománya van a Húsvétnak. Az alapvető húsvéti sonkát, kenyeret, tormát és a közkedvelt szlovén süteményt, a "poticát" tarkára festett húsvéti tojások egészítik ki. A tarka színekben pompázó húsvéti tojások festésének igen régi hagyománya van itt, egyes régiókban a húsvéti tojások díszítése külön népművészeti ághoz tartozik, amely a helyi kulturális örökség fontos része is egyben, valamint a legszebbek közé tartozik Európa szerte. Bolgár húsvét: Az ortodoxok mélyen átélik a Húsvét csodálatos spiritualitását, dicsőítő szertartásokat végeznek, amelyek már Virágvasárnap megkezdődnek, majd következik a nagyhét a reggeli szertartásokkal és a vesperásokkal. Bulgáriában az első piros tojással a gyerekek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek, és egy tojást a veteményesbe is tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

Tovább a postra